Fontos határidők a kártérítési eljárás folyamatában:

 

 

A kártérítési igényt a baleset bekövetkeztétől (közlekedési illetve munkahelyi baleset esetében egyaránt) maximum 5 évig lehet érvényesíteni.

A kártérítési eljárás, vagyoni illetve nem vagyoni kár:

A kártérítési eljárás  a károkozó gépjármű tulajdonosának illetve üzembentartójának felelősségbiztosítójával szemben indul meg.

A kártérítés összege vagyoni és nem vagyoni károkból tevődik össze.

 

Vagyoni kár kategóriába tartozik:

 

* Felmerült kár (a baleset bekövetkeztekor)

- kár a gépjárműben

- más eszközök, melyek a gépjárműben voltak és megsemmisültek a baleset bekövetkeztében (pl. laptop)

- ruhakár

* Indokolt kiadás (a baleset után)

- gyógykezelési költségek o gyógyszer illetve ápolási költségek

- hozzátartozók látogatási költségei

* Elmaradt haszon (a baleset után)

-  a beteg keresetkiesése

- hozzátartozók keresetkiesése

 

Nem vagyoni kár kategóriába tartozik:

 

* fizikai fájdalom

* lelki szenvedés

* hozzátartozó elvesztése (kártérítésre jogosult minden egyes hozzátartozó)

* testi épség megromlása

* egészség romlása által kiváltott sérelem

 

 

Teendők közúti baleset bekövetkezése esetén

 

Bármelyikünket érheti baleset közúti közlekedés közben. Baleset okozta pánikunkat csökkentheti, valamint a későbbi kárrendezési ügyintézést megkönnyíti, ha tudjuk, mi a teendőnk egy ilyen szituációban. Érdemes megjegyezni, mik a teendőink ilyenkor:

* Közúti baleset bekövetkezése esetén a gépjárművel azonnal meg kell állni és meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés.

* Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget értesíteni kell, a sérülteknek segítséget kell nyújtani. * Érdemes értesíteni a rendőrséget akkor is, ha vitás a felelősség kérdése, vagy a káreseménynek külföldi résztevője van.

* Ha a balesetben részes bármely fél a rendőri intézkedéshez ragaszkodik, az érintettek kötelesek a rendőr kiérkezését megvárni.

* A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt, és a résztvevő feleknek aláírásukkal kell igazolni az adatok valódiságát. Ne feledkezzenek meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről!

* A balesetben részes felek a baleseti bejelentő egy-egy példányát őrizzék meg, szükségük lesz rá a biztosítónál történő kárbejelentéshez.

* Amennyiben a baleseti bejelentő bármilyen oknál fogva nem kerül kitöltésre, a résztvevő felek akkor is jegyezzék fel egymás legfontosabb adatait, de minimálisan a másik jármű rendszámát, kötelező gépjármű felelősségbiztosítójának nevét, valamint a jármű tulajdonosának, illetve vezetőjének a nevét.

* A biztosított 8 napon belül köteles saját biztosítójának a balesetről a bejelentést megtenni.

* A biztosítónak a káresemény bekövetkezésével, a felelősség megállapításával, a kárügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseire a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

 

 

Mi a teendő közlekedési baleset esetén?

 

Bármelyikünket érheti közlekedési baleset. A pánikot csökkentheti, valamint a későbbi kárrendezési ügyintézést megkönnyíti, ha tudjuk, mi a teendőnk egy ilyen szituációban. Mire számíthatunk, ha vita merül fel a másik féllel szemben? Milyen lehetőségünk van, amennyiben a károkozó ismeretlen, vagy például egy szarvas, netán rendőr?

 

1.) Mi a legelső teendő? Közúti baleset esetén, álljunk meg a járművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ez állampolgári kötelességünk.

Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. Akkor is érdemes hívni a rendőrséget, ha nincs személyi sérülés, de nagy az anyagi kár, vagy a felek másképp látják a történteket, ha külföldi vagy közüzemi (Volán, BKV stb.) gépjárművel ütközünk. Az érintettek kötelesek megvárni a rendőr érkezését, ezután a helyszínt csak az ő engedélyével hagyhatják el. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

 

2.) Mit mondjunk a mentősnek? Telefonon több helyről is kérhetünk segítséget, melyek közül a legfontosabbak a mentők (104), a tűzoltók (105) és a rendőrség (107). Ezek a számok minden távbeszélő állomásról ingyenesen hívhatók. Mobilról a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-est hívni. Az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok. Ezek minden második kilométernél megtalálhatók, elég a telefonkagylót felemelni és a központ rögtön jelentkezik. Ha balesetnél sérültet látunk minden esetben hívjunk mentőt. Amit feltétlenül mondjuk a telefonban: a számot, amiről telefonálunk, a baleset pontos helyét (utca, házszám, közúton annak számát illetve a kilométerszelvényt, a legközelebbi település nevét). Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. a híd után 2 kilométerre), a sérültek számát, korát, nemét, az esetleges különleges körülményeket (pl.: a nő terhes), a baleset fajtáját (pl.: autóbaleset), egyéb veszélyforrásokról való tájékoztatás (pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély stb.). Mindig várjuk meg, hogy a mentős bontsa a vonalat, ne csapjuk le a telefont, mert adódhatnak újabb kérdések.

 

3.) Hogyan zajlik a helyszínelés? Rendőrflotta Amennyiben rendőrt hívtunk, a baleset következtében kialakult helyzetet csak a sérült(ek) védelme és a forgalom biztonsága érdekében szabad megváltoztatni. Ha nincs személyi sérülés, az első és legfontosabb tennivalónk - akkor is, ha mi voltunk a hibásak -, hogy rögzítsük a nyomokat. A kiérkező rendőröktől ne várjunk igazságosztó szerepet. Személyi sérülés nélküli esetekben csupán kevésbé tapasztalt járőröket küldenek a helyszínre. Ha például a fővárosban történik a pléhkár, számíthatunk pár óra várakozásra, amíg kiérnek a rendőrök. Jegyezze fel a rendőrök és a rendőrautó adatait is, ha netán elhúzódik az ügy. A rendőr által elkészített feljegyzésekből, jegyzőkönyvről a helyszínen nem kaphatunk másolatot, ezekről az irodában hiteles másolatok készülnek. A szabálysértési törvény szerint az iratokból mind az elkövető mind a sértett kaphat illetékmentesen, büntetőeljárás esetén a gyanúsított és a védő ingyen kaphat, a sértett illetékkel, de nem azonnal, hanem 15 napos határidővel. Elkövetéstől számított hat hónapon belül meg kell indítani a büntetőeljárást, rossz hír, hogy a végső határidő 2 év, ami alatt le kell zárulnia az ügynek. Ezek csak irányadó számok, annyira bonyolult minden egyes ügy, hogy az 1999-es LXIX. szabálysértési törvényt kell felütni, amely rendelkezik a határidők és az azt megszakító tényezők fölött. Ha a rendőr feljelentést tesz, az közokiratnak minősül, tehát a benne foglaltakat igazságként kell elfogadni és csak mint közokirat támadható meg a későbbiekben. Minden személyi sérüléssel járó esetben már valódi, tapasztalt helyszínelők végzik a nyomrögzítést a kötelező rendőri intézkedés keretein belül, ami alapján általában sokkal tisztább kép rajzolódik a bíróság elé, mint a járőrök rajzaiból. Amíg a helyszínelők meg nem érkeznek és engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására, nem szabad elmozdítani az autókat. Ha a károkozó továbbhajt, feltétlenül hívjunk rendőrt. Kárunkat a saját biztosítónknál jelentsük be, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége fog megtéríteni, majd megfizettetni a vétkessel. A nagy flottával rendelkező cégeknek (BKV, Volán) általában saját helyszínelői is vannak, mégis jobb, ha rendőrt hívunk, mivel előfordulhat, hogy meg akarják győzni a károsultat saját igazukról. Ha rendőrautó is részese a balesetnek, akkor belügyi helyszínelők is jönnek, de erről később.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

.

.